Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


4 (+18)

2012.03.14

 

4.jpg 
  

 „Egyszer egy szép nyári este hallottam egy történetet egy bohócról. Ez a bohóc nagyon értett hozzá, hogy megnevettesse az embereket, de ő maga semmin nem tudott nevetni. Egy napon azonban találkozott egy öreg nénivel, aki adott neki egy kis csomagot, amiért az megnevettette őt, a férje temetésének a napján. A kis csomag egy bélyeget rejtett, amin egy mosolygós kis sárga fej volt. A bohóc még soha nem látott ilyet, de a néni elmondta mit kell tennie a bélyeggel, így aszerint járt el. Bevette a bélyeget, ami fél órán belül hatni kezdett, és a bohóc hatalmas gerjesztett jókedve támadt. Végigfutott a városon, ami tele volt színekkel. Vörössel, sárgával, kékkel, zölddel. Csak úgy pompázott minden, mintha egy csapásra megoldódott volna a rossz a világban.

Másnap a bohóc egy ismeretlen erdő szélénél találta magát, körülötte pedig csótányok hada masírozott. A bohócnak elszállt a jókedve, mikor a csótányok megrohamozták őt, felmásztak a ruhájára, be a szájába, a fülébe, és az orrába. Ordibálni szeretett volna, de a csótányok vitték az erdőben, és már nem volt vidám, mert rájött, hogy soha többé nem nevettethet meg senkit…”

I. Az újaimmal lefogtam a széket, amin ültem, és próbáltam koncentrálni. Tiszta tűt manapság elég hosszú procedúra beszerezni. A védőnő a szúrásnyomokat vizsgálja a kezemen, és azt mondja egy papírt nézve, hogy hepaptitis C-m van, amit nem tudok hová tenni. Mindenki úgy néz rám, mint egy darab szarra, de nem érdekel ezeknek a senkiknek a véleménye. Tegnap az új dalunkat a youtube-on háromezren kedvelték. Csak egy tű kell, aztán már itt sem vagyok. Megkapom a tűt, hazamegyek, keverek, melegítek, szívok, és szúrok. A pénzem már elfogyott, de nem zavar, mert kaja van itthon bőven. Nevetnem kell a sok birkán, aki a neten fikázza a zenénket, de tudom, hogy nemsokára felfedeznek majd minket, aztán mindenki bekaphatja a faszomat. Délután átjön pár srác, meg egy formás pipi, valami tini picsa, az egyik rajongónk, aki nagyon készséges, és örülne, ha szeretném. Hoznak pár bogyót, egy csomó piát, vedelünk, és szállunk. Egy manus beszél hozzám, valami focista lehet, azon kapom magamat, hogy náluk vagyunk, már csak négyen, a tini csaj, meg a többiek eltűnnek, a festő lány játszik a gitáromon, valaki a hasam puszilgatja, majd ejakulálok. Hajnal van már, és dekkeket szedek egy buszmegállóban, örülök, mert ma próbálunk a srácokkal.

Fel fogunk törni, sikeresek leszünk, és majd mind meglátják! Az egyik nyanya rosszallóan néz, mire leköpöm. Egy tóparton sétálok, körülöttem pillangók repkednek, futni kezdek, de érzem, hogy a testem szétszakad, és a lelkemben lévő démon kiszabadul. Szeli a habokat a vízben, sellőkkel hál, akiknek a kloákájuk szűk, de élvezik a törődést, majd hazamegyek, hogy felbontsak egy kukoricakonzervet.  

A délutáni próba atom zúzásba torkollik, és ott a kis tini, meg a tegnapi buliról a leszbi fodrász, akit kedvelek, és meg szeretnék dugni, de lehet, hogy csak azért, mert leszbi. Aztán mikor arról kezd el ugatni, hogy megrontottam a kislányt megcsókolom, mert nem tudom neki azt hazudni, hogy nem tettem ilyet. Ököllel megüt, aztán otthagy. Aznap este nálunk bulizunk, de én elmegyek, mert a festő csaj azt mondja, hogy holnap elutazik. Éjfél után tíz perccel van, és rájövök, hogy meg fogok halni. Elrugaszkodok, és a szél a hajamat borzolja. Nem is gondoltam volna, hogy ennyire szép dolog a repülés.

II. A tegnap festett képemet bámulom, amin csecsemők fekszenek egy tömegsírban. Próbálom megfejteni, hogy vajon miért is jutott ez az eszembe, de nem jövök rá. Beveszek pár bogyót, hogy jobb kedvem legyen, majd kénytelen vagyok a rezgő üzemmódba kapcsolt telefonommal maszturbálni, mert a vibrátoromból kifogyott az elem. Szép idő van odakint, és a stadion lelátóján rajtam kívül még húsz ember nézi a meccset, de én közben a telefonommal játszom, és érzem a reggel ráhúzott óvszer szagát. A focista örül, hogy megnyerték a meccset, és aranyos, mert a buszon megfogja a kezem. Egy parkban szívunk, majd elmegyünk piáért, aztán egy haver próbájára, ami káoszba torkollik, majd a leszbitől kap egy pofont, aki otthagyja. Régen kavartam azzal a lánnyal, tegnap pedig leszopta a rockert, és nem tudom miért van annyira oda.

Az esti buli előtt eszünk egy kicsit a helyi kínaiban, miközben a focista valami csajról áradozik, akivel régen járt.

Össze kell pakolnom a holnapi indulásig. Egy művészeti suliban tanulok tovább, négy órányi buszútra innen. A focista azt mondja, leszokik a cuccról, mire egyetértek vele, de belül tudom, hogy nem fog. Nincs benne tartás, nem úgy, mint bennem. Ha végre ott leszek a suliban, nem cuccozok többet. Kikerülök ebből, a focistát pedig beszippantja. Most is épp szippant valahol, amíg én a számlát rendezem.

Az este jól sikerül, a zenekar dobosa szerez füvet, és az erkélyen gyönyörű tavaszias idő fogad. Levetkőzünk, de nem engedem, hogy belém élvezzen. A rocker sírva fakad, és azt mondja szeret, majd elmegy sétálni. Hajnalodik, mikor elindulunk a focistával az állomás felé, megfogom a kezét, miközben arról beszél, hogy milyen rossz, hogy nem lehet a szerelmével. Egy gondolat fogalmazódik meg bennem, hogy a következő rajzomon egy elefánt lesz egy mogyoróhéjban.

III. Reggel csöng a telefonom, hogy azonosítanom kell egy holttestet.

Az elmúlt két nap király volt, megismerkedtem egy lánnyal, aki rákattant a rockerre, és csókolóztunk. Másnap együtt mentünk a srác zenekarának a próbájára, előtte gázoztunk, és mikor be akartam küldeni cigiért azt mondta, hogy nem szolgálják ki, mert nem múlt még el tizennyolc, és különben még személyije sincs. Mikor megtudtam, hogy tizenhárom éves hányingerem támadt. Megütöttem a rockert, majd eljöttünk a garázsból, ahol próbáltak. Lófráltunk a városban, majd engedtem neki, hogy kinyaljon a folyóparton. Átmentünk hozzám, és azt mondtam neki, hogy meg kell szöknünk innét, de csak azért, mert a festő csaj holnap lelép, és nem tudok nélküle ebben a szemétben lenni. A rocker ír egy sms-t csatakosan a cucctól, hogy fertőzött, és, hogy nem-e tudom, hogy ki szopta le tegnap, mert valószínűleg megfertőzte. Nem tudom miért, de azt írtam neki, hogy a festő csaj volt, csak, hogy rólam leszálljon végre, de közben éreztem, hogy a testemben valami rossz kezd végbemenni. A manifesztáció nem tartott sokáig, a pizzánk megjön, így enni kezdünk. Holnap vasárnap, utána pedig meló… Erre gondolhattam, meg az ammóniára. De arra nem tudom, hogy miért.

Este a rocker bulit tartott, de nem akartam menni. Az idő szép volt, így csak sétálgattunk, szereztem füvet, betéptünk, a festő csaj felhívott, hogy a rocker szerelmet vallott neki, majd elment, és, hogy egyébként is, mikor akarok végre megérkezni, hogy elbúcsúzzunk. Mondtam neki, hogy nem megyek, és letettem a telefont. Hazakísértem a kislányt, és sírva fakadtam egy villamos megállóban.

Hazamentem és maszturbáltam, aztán reggel hívtak, hogy azonosítanom kell a rockert, akiről maguk azt állítják, hogy egy hídról a folyóba ugrott, és megfulladt. Ennyi a történet. „A tapsvihar elmarad.”

A kihallgatás véget ért, majd az egyezség értelmében – hogy mindent elmondok, és cserébe elengednek – szabadon távozok.

A város hangos a tavasz első hírnökeitől: az alkoholista csövesektől, akik már a téli álom után újra elfoglalták a város tereit.   

IV. A reggeli edzés után otthon talál a déli napsugár.

„A reményvesztett jelenkép néz ki az ablakon, és óbégatja szüntelen a múltat… A jövő távlatában szikrázik egy utópia, egyhangú nappalok jellemzik a zsúfolt éjszakákat. Mindenki más akar lenni.  Mindenki több akar lenni a többitől, de mégis igazodik hozzájuk. Egymás haját majmolják, testékszert szakítanak a bőrükbe, és alkoholtól csillogó szemmel tekintenek az önpusztítás éhes mételyére. A DE-generáció hajnala virradt ránk barátaim. Ideje előrántani az esernyőket. A könnyek zápora mossa majd el a világunkat.”

Miközben ezeket a sorokat olvasom, felszippantok egy kis port, mert nem bírok a démonaimmal. A volt barátnőm adatlapját bámulom, a mozgásom öntudatlan marionett-bábuként önti a lelkem a múltba, amikor még nem voltam ennyire más. A festő lány, aki minden bizonnyal érez irántam valamit egy körül csapódik be, és be van állva. Kiöntöm neki a szívem, mert ő az egyetlen, akinek ezt azzal a következménnyel tehetem meg, hogy utána jobban érzem magam. 

Holnap meccsünk lesz, és a festő lány kijön majd. Eszünk egy mirelit pizzát, majd elindulunk szétcsapni magunkat – a meccsre való tekintettel én csak egy kicsit. Van nálunk pár bogyó, meg egy kis szesz. A rockernél készül egy kis intravénás motyó, én pedig arról beszélek neki, hogy híres focista leszek, hogy a csapat és az edző is nagy reménnyel tekint a játékomra, miközben szúrunk egy kicsit. A városban felfigyelnek a sűrű stílusunkra, ami finoman szólva is durva, és van köztünk egy lány, akit mindenki csak leszbinek hív. Ő az egyetlen a csapatban, akit nem a tervezet életpályájáról neveztünk el. Bár ez is csak viszonyítás kérdése. Hozzánk megyünk, és a leszbi, meg a rocker különvonulnak tőlünk. Mindenki füttyög, meg kántálják, hogy a rockert csajnak nézte a leszbi. Másnap a meccsen nagyon jól játszottunk, a festő lányt érzéseit tesztelem és megfogom a kezét a buszon. Örül neki, és elrángat a rocker zenekarának a próbájára, ami drámaivá válik. Valamikor beszéltem egy kislánnyal, aki velünk cuccozott, és a rocker rajongója volt, én pedig lecsesztem, hogy tönkreteszi magát, és, hogy nem így kell élnie, de mégis átnyújtottam neki a zacskót. Látom a lányt, ahogy lelép a leszbivel. Később egy kínaiban port szívok a kézszárító tetejéről, és rájövök, hogy a festő lány áltatja magát, hogy tiszta lesz, aztán egy házibuliban vagyunk, amit a rocker rendez, de nagyon kikészült, úgyhogy elmegy sétálni. A festő lány lelép egy csávóval az erkélyre, én pedig unalmamban kivizelek a konyhaablakon. A lány elutazik, így reggel kikísérem az állomásra., közben arról beszélek, hogy mennyire hiányzik a volt barátnőm, miközben rájövök, hogy nem is hiányzik. Mikor felszállnak az emberek a buszra átöleljük egymást, majd megcsókolom.

Otthon nézem a feliratot a hűtőn, a reményvesztett jelenképről, de már nem emlékszem, hogy a rocker melyik nap írta oda. Rájövök, hogy szeretem a festő lányt. Hogy utána fogok menni, hogy együtt jobb életünk lesz. A hajlatban a tűszúrás körül vörössé vált a bőröm, és most nagyon viszket. Rákeresek a városra, ahová ment. A következő meccsig még van időm, úgyhogy meg fogom tenni. De előtte még szívnom kell egy kicsit… egy utolsót, mielőtt elindulok. Hiszen ez kell, hogy abba tudjam hagyni… csak egy szippantás… és elálmosodok.

Néhány megtört pillanat múlva egy gitár húrjai pendültek egy buszon – ami a remény felé tartott, – és egy lány dalra fakadt.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.